argentínai magyar misszió: Magyarok főleg Trianon után érkeztek Argentínába, az 1920-as években leginkább Erdélyből és Délvidékről. A nagyobb városokban telepedtek le, de mivel a tartományban olcsó földet kaptak az argentin kormánytól, a földművesek oda húzódtak. A tropikus éghajlat alatt a kopár talajon csak gyapotot lehetett termelni, ezért sertéstenyésztésbe fogtak és két falut (Villa Angelica és Coronel du Graty) is benépesítettek. A falvakban tp-ot és m. házat is építettek, melyet m. zászlóval és nagy magyarok képeivel díszítettek. 1932: Erdélyből két ferences érkezett Buenos Airesbe: →Szathmáry Imre Román és →Virág Venánc. Rendjük központi házában laktak, onnan jártak ki a m-ok gondozására. – Serédi Jusztinián kérésére a m. verbita tartfőn. 1933. XII: kiküldte Buenos Airesbe →Wodarka Péter lengy. származású budatétényi plnost. 1951: →Szedák Gyula, 1954: →Ternai János és →Palkó János érkezett. – A két vh. között Latin-Amerikában járt missziós körúton →Bangha Béla SJ és →Nyisztor Zoltán, akik élményeiket a Dél Keresztje alatt c. kv-ben írták le. – A II. vh. után 1948: érkezett →Luttor Ferenc a Vatikánból. Haláláig (1953) főképpen az értelmiségiekkel foglalkozott. Ebben az időben →Kótai Zoltán kvkereskedést rendezett be Buenos Airesben, kiadta a Kárpát c. folyóiratot és egyéb füzeteket, kv-eket. 1948-tól Argentínában élt Bálint Imre, aki házas emberként a morenói egyhm. diákonusa lett, és mozgó lelkipásztorkodást végzett: kis autójával járta a falvakat, és katekizmust tanított az argentin gyerekeknek. – 1956. IX: érkezett →Pesti József SJ, aki komolyan nekilátott a lelkipásztori munkának Buenos Airesben. Vasárnapi miséket, hetente bibliaórákat tartott, szombati isk-t szervezett, ahol magyart és hittant tanultak a gyerekek. Megalapította a Szt László Koll-ot, melyben 1966–: óvoda és elemi isk. volt a külvárosiak számára, később középisk. is nyílt (összesen kb. 600 gyerekkel). Nyaranta 70–80 fiatallal mentek táborozni. Pesti József 1990: hazatért Mo-ra. – 1957 végén érkezett Argentínába →Domonkos László SVD, aki 1996-ig volt Buenos Airesben m. lelkész és argentínai m. főlelkész. Először Apóstolesbe (Misiones) osztották be, de súlyos idegösszeroppanás miatt nem maradhatott ott. Felgyógyulása után Plátanoson, az Angolkisasszonyok Magyar Intézete, a magyarság és Plátanos falu káplánja lett. Az Intézetben 18 apácának és az internátusban élő kb. 60 leánynak lett a lelkipásztora. Közben argentin isk-ban is tanított zenét és éneket, és mint Kodály-tanítvány bevezette a →Kodály-módszert. Megalapította és 15 évig vezette a Pannonia Sacra cserkészcsapatot. Az Intézet kpnáját megnagyobbíttatta és Magyarok Nagyasszonya oltalma alá helyezte. 1961: a forr. 5. évford-ján zarándoklatot szervezett a lujani Mária-kegyhelyre, több mint 600 résztvevővel. Plátanos községnek Mo-i Szt Erzsébet-tp-ot épített. 1970: súlyos autóbalesete volt, melybe majdnem belehalt. 1971: megalapította az Argentínai M. Kat. Szöv-et 5 egyhközs-gel, ezután kinevezték egész Argentína m. főlelkészévé. 1972: elindította a Kat. Közl., majd a M. Lelkiség folyóiratot, melyet kb. 500 pld-ban jelentetett meg és küldött szét a világba, ahol m-ok éltek. – Már 1971: Plátanoson, egy m. találkozón javasolta, hogy az argentínai m-oknak legyen egy közp. épülete. Sok magyar, főleg →Sorg Antal hozzájárulása és munkája révén 1979: meg is valósult a Mindszenty Otthon (→Mindszetynum), amelyben van egy 140 férőhelyes Szt István kir.-kpna, lelkészlakás, díszterem, gyűlésterem, ebédlő, kvtár, konyha és urnás temetkezési hely. Itt alakult meg az argentínai Liszt Társaság. 1986: a Liszt-évfordulón Domonkos László 12 hangversenyt ill. előadást szervezett, nagyrészt a főv-ban, de az ország többi részén is. Kv-et is írt, amelyben ismerteti a Kodály-módszert az ének- és zenetanításban. Ennek alapján meghívták É-Amerikába is előadást tartani az első nemzetk. Kodály-szimpóziumon. Visszatérve Argentínába, az egy-eken és tanárképző főisk-kon tartott kurzusokat a Kodály-módszerről. 1992: Kodály-kiállítást szervezett a Mindszentynumban. Domonkos László kiváló zenész, zenepedagógus volt, zenét is szerzett. Miséjét nem egy argentin tp-ban előadták. 1983: István kir., Imre hg. és Gellért pp. szenttéavatásának 900. évford-ján a Buenos Aires-i Postapalota dísztermében a Nemz. Szimfonikus Zenekar és Énekkar Bartók- és Kodály-műveket (a Budavári Te Deumot is) adott elő. 1986: a Liszt-év alkalmával a Szt Ferenc-baz-ban Liszt Missa Choralisát és I. zongoraversenyét adták elő, 1988: Szt István halálának 950. évford-ján a belgranói koncertteremben Beethoven, Erkel, Liszt és Kodály műveit játszotta San Martin város szimfonikus zenekara számos neves szólista részvételével. – A Mindszentynum kpnájában minden vasárnap volt m. mise. Az Otthonban havonta 2x volt előadás, filmvetítés, néha hangverseny, bibliakör, nőszövetségi gyűlés, házasok csoportja, m. isk. Közben Domonkos László minden vasárnap felváltva egy-egy távoli városrészben is misézett a m-ok számára. Az ország távoli vidékein, Chaco és Cordoba tartományokban élő m. közösségeket is rendszeresen látogatta. Az 1250 km-re lévő Chacóban 33x, a 800 km-re lévő Cordobában 28x járt, misézett a m-oknak, keresztelt, esketett. Buenos Airesben ő volt az egyetlen m. kat. lelkész, vasárnaponként több misét is mondott, prédikált, esketett, temetett, keresztelt, betegeket látogatott. 1991: a mo-i rendszerváltásért hálaadó zarándoklatot szervezett és vezetett Lujanba, melyen kb. ezren vettek részt, a kegytp-ban elhelyezték a m. zászlót. Minden év május első vasárnapján ünnepi megemlékezést tartottak valamelyik nagy baz-ban, utána ünnepi ebéd következett a Mindszentynumban. Szt Istvánkor valamelyik nagyobb tp-ban volt a szentmise. 1991: a pápa mo-i látogatása alkalmával Buenos Aires katedrálisában tartotta a szentmisét a helyi érs., amit rádión közvetítettek egész Argentínának. Magyarok Nagyasszonya, Szt Erzsébet és Szt László ünnepét általában Plátanosra kirándulva ünnepelte a magyarság. 1991: és 1994: Miklósházy Attila pp. meglátogatta az argentínai missziót, sőt együtt elmentek Chacóba is, a távoli m. falvakba. – 1996: Domonkos Lászlónak erősödő cukorbaja miatt abba kellett hagynia a lelkipásztori munkát. Nem tudott többé autót vezetni, a járás és az olvasás is nehezére esett. Fájó szívvel hagyta el Argentínát, hazatért a kőszegi verbita rendházba, de miután egészségi állapota tovább romlott, 2004: a székesfehérvári Papi Otthonba került. Ott halt meg 2005. V. 8-án. Domonkos László távozása óta Argentínában nincs magyar lelkész. Voltak és vannak m. verbiták, de ők hivatásukhoz hűen a bennszülöttekkel foglalkoznak, jóllehet olykor a m-oknak is mondanak szentmisét a Mindszentynumban. – A jezsuiták közül néhányan Argentínában dolgoztak, de nem m. lelkipásztorként, hanem főisk. tanárként. Juhász László 1966: 1 é. fil-t tanított, majd elöljárói Chilébe rendelték. Rényes Antal 1968: rövid ideig teol. tanár volt a San Miguel jezsuita főisk-n, váratlanul meghalt. →Jálics Ferenc 1957–77: volt Argentínában. Mi.A.

Miklósházy 2005:138.